Kicsit el vagyok szomorodva, úgy érzem, szélmalom harcot vívok azért, hogy tartani tudjuk a kapcsolatot, mi, barátok. Mindenkinek alig van valami ideje egymásra. Jó, persze, nyár van, de akkor is úgy érzem, hogy totál feleslegesn hoztam létre ezt a közös blogot, mert úgyis csak velem van tele. A szürke urak röhöghetnek a markukban...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése