Húsvétra I.

JÉZUS SZENVEDÉSE ÉS FELTÁMADÁSA

Elhatározzák Jézus halálát

¹<>Két nappal húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe előtt a főpapok és írástudók arra törekedtek, hogyan foghatnák el Jézust csellel, hogy aztán megöljék. ²<>Egy dologban megállapodtak: "Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a nép közt!"

A betániai vacsora

³<>Amikor Betániában a leprás Simon házában vendégül látták, odalépett hozzá egy asszony. Alabástrom edényben valódi s igen drága nárdusolajat hozott. Feltörte az alabástromot és (Jézus) fejére öntötte. ⁴<>Némelyek bosszankodtak magukban: "Miért kell a kenetet így pazarolni? ⁵<>Hisz több mint háromszáz dénárért el lehetett volna adni és szétosztani a szegények közt." És szemrehányást tettek az asszonynak. ⁶<>Jézus azonban ezt mondta: "Hagyjátok! Mit akadékoskodtok, hisz jót tett velem! ⁷<>Szegények mindig vannak veletek. Akkor tehettek velük jót, amikor akartok. De én nem vagyok mindig veletek. ⁸<>Azt tette, ami telt tőle. Előre megkente testemet a temetésre. ⁹<>Bizony mondom nektek, bárhol a világon hirdetik majd az evangéliumot, az ő tettéről is megemlékeznek."

Júdás árulása

¹⁰<>Iskarióti Júdás, egy a tizenkettő közül elment a főpaphoz, hogy elárulja. ¹¹<>Amikor ezek tudomást szereztek róla, megörültek és pénzt ígértek neki. Ezért kereste a kedvező alkalmat, hogy a kezükre adhassa.

Az utolsó vacsora előkészítése

¹²<>A kovásztalan kenyér első napján, amikor a húsvéti bárányt fel szokták áldozni, tanítványai megkérdezték: "Mi a szándékod? Hová menjünk, hogy megtegyük az előkészületeket a húsvéti bárány elköltéséhez?" ¹³<>Erre elküldte két tanítványát: "Menjetek a városba! - mondta. - Ott találkoztok egy vizeskorsót vivő emberrel. Szegődjetek a nyomába, ¹⁴<>aztán ahová bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezteti, hol van az a terem, ahol a húsvéti bárányt tanítványaimmal elfogyaszthatom? ¹⁵<>Ő majd mutat nektek egy vánkosokkal berendezett tágas emeleti helyiséget. Ott készítsétek el." ¹⁶<>A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta, s el is készítették a húsvéti vacsorát.

Jézus bejelenti Júdás árulását

¹⁷<>Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel. ¹⁸<>Miután a vacsorához letelepedtek, Jézus így szólt: "Bizony mondom nektek, egyiktek elárul engem, egy, aki eszik velem." ¹⁹<>Elszomorodtak és sorra kérdezték: "Csak nem én?" ²⁰<>Így válaszolt: "Tizenkettőtök közül az egyik, aki velem egyszerre nyúl a tálba. ²¹<>Az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van róla írva, de jaj annak az embernek, aki elárulja az Emberfiát. Jobb lett volna neki, ha meg sem születik."

Az oltáriszentség alapítása

²²<>Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és ezekkel a szavakkal adta nekik: "Vegyétek, ez az én testem." ²³<>Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik. Mindnyájan ittak belőle. ²⁴<>Ő pedig így szólt: "Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontattatik. ²⁵<>Bizony mondom nektek, hogy nem iszom többé a szőlő terméséből addig, amíg majd az újat nem iszom az Isten országában."

Péter tagadásának megjövendölése

²⁶<>Ezután elimádkozták a hálaadó zsoltárt, és kimentek az Olajfák-hegyére. ²⁷<>Ott Jézus megmondta: "Mindnyájan megbotránkoztok, ahogy meg van írva: Megverem a pásztort és szétszélednek a juhok. ²⁸<>De feltámadásom után majd előttetek megyek Galileába." ²⁹<>Péter erősködött: "Ha mindnyájan megbotránkoznak is, én akkor sem." ³⁰<>Jézus csak ennyit mondott: "Bizony mondom neked, hogy még ma éjjel, mielőtt a kakas másodszor szólna, háromszor megtagadsz." ³¹<>Erre még jobban fogadkozott: "Ha meg kell is veled halnom, nem tagadlak meg!" Ugyanígy fogadkoztak a többiek is.

Jézus halálküzdelme

³²<>Odaértek a Getszemáni nevű majorba. Itt így szólt (Jézus) tanítványaihoz: "Üljetek itt le, amíg imádkozom." ³³<>Magával vitte Pétert, Jakabot és Jánost. Remegni kezdett és gyötrődni. ³⁴<>Majd így szólt hozzájuk: "Halálos szomorúság fogta el lelkemet. Maradjatok itt és virrasszatok!" ³⁵<>Valamivel odébb ment, leborult a földre és imádkozott, hogy ha lehetséges, maradjon el ez az óra. ³⁶<>"Abba, Atyám! - fohászkodott -, te mindent megtehetsz. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!" ³⁷<>Visszament hozzájuk, de alva találta őket. Megszólította Pétert: "Simon, alszol? Egy órát sem tudtál virrasztani velem? ³⁸<>Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek. A lélek ugyan készséges, de a test gyönge." ³⁹<>Megint elvonult és előbbi szavait ismételve imádkozott. ⁴⁰<>Visszatérve újra alva találta őket, mivel szemük igen elnehezedett. Nem is tudták, mit feleljenek. ⁴¹<>Harmadszor is visszament hozzájuk, s azt mondta nekik: "Még mindig alusztok és pihentek? ⁴²<>Elég volt. Itt az óra, az Emberfiát a bűnösök kezére adják. Keljetek fel, induljunk! Íme, közeledik hozzám az áruló!"

Jézus elfogatása

⁴³<>Míg beszélt, odaért Júdás, egy a tizenkettő közül, s vele karddal és doronggal felfegyverezve egy csapat, amelyet a főpapok, írástudók és vének küldtek ki. ⁴⁴<>Az áruló így adott jelt: "Akit megcsókolok, ő az. Fogjátok el és vezessétek el biztos őrizet alatt!" ⁴⁵<>Odaérve rögtön Jézushoz lépett: "Mester!" - szólt és megcsókolta. ⁴⁶<>Erre rátették kezüket és elfogták. ⁴⁷<>Azok közül, akik ott ácsorogtak, valaki kirántotta a kardját, a főpap szolgájára sújtott vele, és levágta a fülét. ⁴⁸<>Jézus így szólt hozzájuk: "Kardokkal és dorongokkal jöttetek elfogni, mint egy rablót. ⁴⁹<>Naponta ott voltam köztetek a templomban s tanítottam, és nem fogtatok el. De az Írásnak be kell teljesednie." ⁵⁰<>Erre mindenki magára hagyta és elmenekült. ⁵¹<>Egy ifjú mégis követte, meztelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg akarták fogni, ⁵²<>otthagyta a gyolcsleplet és meztelenül elfutott.

Jézus Kaifás előtt

⁵³<>Jézust a főpaphoz kísérték. Itt gyűltek össze a főpapok, vének és írástudók. ⁵⁴<>Péter messziről követte, egészen be a főpap udvarába. Ott az őrség tagjaival együtt leült és melegedett a tűznél. ⁵⁵<>A főpapok és az egész főtanács bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra ítélhessék, de nem találtak. ⁵⁶<>Sokan tanúskodtak ugyan hamisan ellene, de vallomásuk nem egyezett. ⁵⁷<>Ekkor néhányan felálltak, s ezt a hamis tanúságot tették ellene: ⁵⁸<>"Hallottuk, amikor kijelentette: Lebontom ezt az emberi kéz építette templomot, és három nap alatt másikat építek, amely nem emberi kéz alkotása." ⁵⁹<>De vallomásuk így sem vágott egybe. ⁶⁰<>Erre középre állt a főpap, s ezt a kérdést intézte Jézushoz: "Semmit sem válaszolsz azokra, amit ezek felhoznak ellened?" ⁶¹<>De ő hallgatott és nem felelt semmit. A főpap újra kérdezte, és ezt mondta: "Te vagy a Messiás, az áldott (Isten) Fia?" ⁶²<>Jézus így válaszolt: "Én vagyok. És látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a hatalom jobbján, és eljön az ég felhőin." ⁶³<>A főpap erre megszaggatta ruháját s felkiáltott: "Mi szükségünk van még tanúkra? ⁶⁴<>Hallottátok, hogy káromkodott. Mi a véleményetek?" Mind méltónak ítélték a halálra. ⁶⁵<>Ekkor némelyek kezdték leköpdösni, aztán arcát letakarva ököllel verték, s közben kérdezgették: "Találd el, ki az!" Még az őrség tagjai is arcul verték.

Péter megtagadja Jézust

⁶⁶<>Míg Péter kint ült az udvaron, kiment a főpap egyik szolgálója. ⁶⁷<>Meglátta Pétert, amint melegedett, szemügyre vette és megszólította: "Te is a názáreti Jézussal voltál." ⁶⁸<>De ő tagadta: "Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz." Ezzel kiment az előcsarnokba, s akkor megszólalt a kakas. ⁶⁹<>A szolgáló észrevette, s újra mondta az ott állóknak: "Ez is közülük való." ⁷⁰<>Ő megint tagadta. Nemsokkal ezután, akik mellette álltak, szintén állították: "Valóban közéjük tartozol, hiszen galileai vagy." ⁷¹<>Erre átkozódni és esküdözni kezdett: "Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek!" ⁷²<>A kakas másodszor is megszólalt. Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: "Mielőtt a kakas másodszor megszólal, háromszor tagadsz meg." És könnyekre fakadt.

Jézus Pilátus előtt

¹<>Reggel a főpapok a vénekkel, írástudókkal és az egész főtanáccsal együtt meghozták a határozatot. Jézust pedig megkötözve elvitték és átadták Pilátusnak. ²<>Pilátus megkérdezte: "Te vagy-e a zsidók királya?" "Magad mondod" - válaszolta. ³<>A főpapok sok vádat hoztak fel ellene. ⁴<>Pilátus újra megkérdezte: "Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel vádolnak!" ⁵<>Jézus azonban nem válaszolt semmit. Ez meglepte Pilátust. ⁶<>Az ünnep alkalmával szabadon szokott engedni egy rabot, azt, akit kértek tőle. ⁷<>Volt a börtönben egy Barabás nevű rab, akit a lázadókkal együtt tartóztattak le. Ezek egy zendülés alkalmával gyilkosságot követtek el. ⁸<>Amikor a tömeg felvonult, kérte a szokásos kegyet. ⁹<>Pilátus megkérdezte: "Akarjátok, hogy szabadon engedjem nektek a zsidók királyát?" ¹⁰<>Mert tudta, hogy a főpapok csak irigységből adták kezére. ¹¹<>Ám a főpapok felizgatták a tömeget, hogy inkább Barabás szabadon bocsátását kérje. ¹²<>Pilátus ismét megkérdezte: "Mit csináljak hát azzal az emberrel, akit ti a zsidók királyának mondtok?" ¹³<>Azok újra ezt kiáltozták: "Keresztre vele!" ¹⁴<>Pilátus folytatta: "Mi rosszat tett?" Azok annál hangosabban kiáltották: "Keresztre vele!" ¹⁵<>Erre Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének, szabadon bocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig megostoroztatta, és átadta, hogy feszítsék keresztre.

Jézus kigúnyolása

¹⁶<>A katonák bekísérték a palota belsejébe, a pretoriumba, és egybehívták az egész helyőrséget. ¹⁷<>Bíborba öltöztették, tövisből font koszorút tettek a fejére, ¹⁸<>és így köszöntötték: "Üdvözlégy, zsidók királya!" ¹⁹<>A fejét náddal verték, leköpdösték és gúnyból térdet hajtva hódoltak előtte. ²⁰<>Azután, hogy így kigúnyolták, levették róla a bíbort és a saját ruháját adták rá.

A keresztre feszítés

Ezután kivezették, hogy keresztre feszítsék.

²¹<>Az egyik arra menő embert, a cirenei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki éppen a mezőről jött, kényszerítették, hogy vigye a keresztjét. ²²<>Így vezették ki egy Golgota nevű helyre, ami a Koponya hegyet jelenti. ²³<>Mirhával kevert bort adtak neki inni, de nem fogadta el. ²⁴<>Keresztre feszítették, majd megosztoztak ruháján, sorsot vetve, hogy kinek mi jusson. ²⁵<>Három óra volt, amikor keresztre feszítették. ²⁶<>Az elítélésének okát jelző táblára ezt írták: A zsidók királya. ²⁷<>Vele együtt két gonosztevőt is fölfeszítettek, az egyiket jobb, a másikat bal felől. ²⁸<>Így beteljesedett az Írás: "A gonoszok közé sorolták." ²⁹<>Az arra menők káromolták, csóválták a fejüket s mondogatták: "Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, ³⁰<>mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!" ³¹<>A főpapok és az írástudók szintén gúnyolódtak, egymás között ezt mondva: "Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. ³²<>A Messiás, Izrael királya, szálljon le most a keresztről a szemünk láttára, s akkor hiszünk!" Gyalázták azok is, akiket vele együtt fölfeszítettek. ³³<>Hat óra tájban az egész földre sötétség borult, egészen kilenc óráig. ³⁴<>Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: "Eloi, Eloi, lamma szabaktáni?" Ez annyit jelent: "Istenem, Istenem, miért hagytál el?" ³⁵<>Az ott állók közül néhányan hallották, és megjegyezték: "Lám, Illést hívja." ³⁶<>Valaki odafutott, s ecetbe mártott szivacsot nádszálra tűzve inni adott neki. "Hadd lássuk - mondta -, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!" ³⁷<>Jézus hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. ³⁸<>A templom függönye ekkor kettéhasadt felülről egészen az aljáig. ³⁹<>Amikor a százados, aki ott állt, látta, hogyan lehelte ki lelkét, kijelentette: "Ez az ember valóban az Isten Fia volt." ⁴⁰<>Asszonyok is álltak ott, és messziről nézték, mi történik. Köztük volt Mária Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja és Szalómé. ⁴¹<>Ezek már Galileában is vele tartottak és a szolgálatára voltak. Rajtuk kívül még többen is jelen voltak, akik vele együtt mentek fel Jeruzsálembe.

Jézus temetése

⁴²<>Amikor esteledett - előkészület napja, azaz szombat előtt való nap volt -, ⁴³<>jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta az Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus holttestét. ⁴⁴<>Pilátus csodálkozott, hogy már meghalt. Magához hívatta a századost, s megkérdezte, valóban meghalt-e. ⁴⁵<>Miután a századostól megbizonyosodott róla, Józsefnek ajándékozta a holttestet. ⁴⁶<>Az pedig gyolcsot vá- sárolt, majd levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba és sziklába vájt sírboltba helyezte, s a sír bejárata elé követ hengerített. ⁴⁷<>Mária Magdolna és Mária, József anyja pedig látták, hogy hová temette.

Jézus feltámadása

¹<>Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja, és Szalómé illatszereket vásá- roltak, s elmentek, hogy bebalzsamozzák. ²<>A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz. ³<>Egymás közt így beszélgettek: "Ki fogja elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?" ⁴<>De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, jóllehet igen nagy volt. ⁵<>Amint bementek a sírba, jobbról egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült. Megrémültek. ⁶<>De az megszólította őket: "Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt a hely ahová tették! ⁷<>De siessetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába, ott majd látjátok, amint mondta nektek." ⁸<>Erre kijöttek a sírból és elfutottak, mert félelem és szorongás vett rajtuk erőt. Félelmükben senkinek sem szóltak semmiről.

Jézus megjelenései

⁹<>Miután a hét első napjának reggelén feltámadt, először Mária Magdolnának jelent meg, akiből a hét ördögöt kiűzte. ¹⁰<>Ez elment és elvitte a hírt a gyászoló és szomorkodó tanítványoknak. ¹¹<>Amikor meghallották, hogy él, és hogy (Mária Magdolna) látta, nem hitték el. ¹²<>Ezután idegen alakban jelent meg közülük kettőnek útközben, amikor vidékre mentek. ¹³<>Visszatérve ezek közölték a hírt a többiekkel is, de nekik sem hittek. ¹⁴<>Végül a tizenegynek jelent meg, amikor egyszer asztalnál ültek. Szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik feltámadása után látták.

Az apostolok küldetése

¹⁵<>Aztán így szólt hozzájuk: "Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. ¹⁶<>Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik. ¹⁷<>Akik hisznek, azokat ezek a jelek fogják kísérni: Nevemben ördögöt űznek, új nyelveken beszélnek, ¹⁸<>kígyókat vehetnek kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik, ha pedig betegekre teszik a kezüket, azok meggyógyulnak."

A mennybemenetel

¹⁹<>Az Úr Jézus, miután szólt hozzájuk, fölment a mennybe, elfoglalta helyét az Isten jobbján, ²⁰<>ők meg elmentek, s mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr velük volt munkájukban, és tanításukat csodákkal kísérte és igazolta.