Karácsonyra szeretettel

Alföldi Géza:
Ha nálunk született volna...

Népszámlálás volt Betlehemben, –
így szól a Karácsony története, –
s akkor született meg egy istállóban
az Úr egy Fia, – Mária Gyermeke…

Nem volt, ki szállást adjon nékik.
Barmok lehelték rá a meleget.
Nem volt egy pólyája, egyetlen takarója,
Meséli a monda… Mert ott született!

De Cegléden, vagy Kecskeméten,
a Hortobágyon ha született volna,
az első Karácsony igaz történetéről
így szólna ma a bibliai monda:

… Rozál épp az udvart seperte.
János meg a jószágnak almozott.
A kis Péterke az öreg kandúrral játszott.
A Puli, az meg hátul kalandozott.

Akkor ért a ház elé József.
Jó tejszagot lehelt a méla csönd.
Mária, fáradtan, alig vonszolta magát
S a kerítésen át József beköszönt.

Rozál fogadta hangos szóval: –
Mi szél sodorta erre kendteket? –
– Törvénybe mennénk. De beteg lett az asszony
s pihenni kéne, mert – ránk esteledett.

Kerestünk födélt a korcsmában.
De szállást a bérlője nem adott.
Hej pedig az asszony az utolsóban van már,
de hiába – nincs pénz, mert szegény vagyok…

Már istálló is elég lenne,
Csak tető legyen már fejünk felett… –
Rozál a seprűjét a falnak támasztotta,
Bodri a kiskapuig settenkedett.

– Takarodsz vissza, beste lelke!
Kerüljenek csak kietek bentébb!
Talán egy ágy, az csak akad majd még a háznál.
Hogy elfáradt, szegény!… Eszem a lelkét!…–

Szélesre tárta a kiskaput.
Mária arca, mint viasz: sápadt.
– Ne ugass már, Bodri!… Hát nem látod, hogy vendég?!
Eredj csak, Péterke s szólj az apádnak!

Jöjjön csak, lelkem, segítek én…
Támaszkodjék rám!… Óvatost lépjen!…
Úgy-úgy, lelkem!… Kend meg csukja be csak a kaput,
de siessen, oszt maga is segéljen!…–

János is sebten előkerült.
Kemény keze még a villát fogta.
– Utasok… Nincsen szállásuk… S beteg az asszony…
Behívtam őket…– Mért ne tettek volna?

– Az asszonynak vess tiszta ágyat!
Az ember meg a lócán elalhat.
És valami enni is akad tán a háznál…
Péter, egy kis borért, fiam, szaladj csak!…–

A Bodri is odasündörgött.
Péter a butykossal máris kocog.
S ameddig az asszony megvetette az ágyat,
János kolbászt s egy köcsög tejet hozott.

Máriát már a fájdalom rázta.
A párnák között csöndesen feküdt.
S amíg az asszony terít, megnyugodva látja,
Hogy János a szobába épen befűt.

A kemencében lángolt a tűz.
Rozál az ágynál csendesen állt ott
És lelkükre a tiszta ágy friss párna-szaga,
Mint békesség, csendesen leszállott…

Kint az égen holdfény ragyogott.
Házra, tájra ezüstszín-port hintett.
S még nem volt éjfél, mikor a meleg szobában,
ím, megszületett a régenvárt Kisded…

A szomszédságból akadt bölcső…
Nagy Andráséktól csipkés kis paplan.
S négy-öt asszony zsibongott a szomszéd szobában,
a kis teknő körül szép kör-alakban…

Jaj de szép… s fiú!… Nézd csak, apjuk!…
Ujjongott Rozál, míg óva mosta…

És ígyen született meg az Isten Gyermek…
… Már… hogyha nálunk születhetett volna!…

Az igazi Mikulás

Szent Miklós

Krisztus után 245-ben Kis-Ázsia-i Anatóliában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek, árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával Patara érsekéhez, (aki apja testvére volt,) a város kolostorába költözött. Az Ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Ember szeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált. Zarándokútról visszafelé, betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városba, ahol legendás körülmények között püspökké választották.

52 évig volt püspök. Évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspökük, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hírdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az Egyházzal, halála után, ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból.

Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is, ami valójában megtörtént: A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés elött álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök , és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandalló szerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni, a hóborította Taurus hegyről, mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák, hogy maga a Tél-Apó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte " Noel Baba" -nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa". A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték.

325-ben részt vett a niceai Első Ökumenikus Zsinaton, ahol egy szenvedélyes vitában arcul ütötte Ariust. Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Zsinatból, és felmentették püspöki teendői alól. Még azon az éjszakán a Zsinat több tagjának egyazon különös álma volt: Nikolas jelent meg előttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szűz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat a magáról megfeledkezett püspök iránt. Az ámulatba esett tanácstagok azonnal Nikolashoz siettek, és bocsánatot kérve visszahelyezték pozíciójába. Ettől fogva óriási tiszteletnek örvendett, mindenki úgy tekintett rá, mint egy nagy emberre, aki nem esztelen dühből vágta arcon a szüntelenül istenkáromló Ariust, hanem Isten iránti buzgalmából.

Hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét ( 326 december 5-én ) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást.

Holnappal megkezdődik Advent

Adventi szokások és hiedelmek

Ez az időszak a karácsonyra való lelki felkészülés ideje, a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap előestéjével (vecsernyéjével) kezdődik és karácsony első vecsernyéjéig tart. Bod Péter református lelkész, egyházi és történetíró ezt írta a XVIII. században: „ĺgy neveztetnek a mostani rendtartás szerént a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög eklézsiában négy hetekre szoríttatott ilyen fundamentomon, mert a Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon. Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljő az utolsó itéletre. Rendszerint kezdődni szokott Szent András napján.”

A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette az advent, valamint az egyházi év kezdetét. Az ünnep eredete az V–VI. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak, ezalatt tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötést. Ez utóbbit az 1611. évi nagyszombati zsinat püspöki engedélytől tette függővé. Advent idején a katolikus templomokban Szűz Mária tiszteletére sok helyen úgynevezett Rorate-miséket tartanak reggelente, amelyek december 8-ához, a szeplőtelen fogantatás ünnepéhez kapcsolódnak. A rorate szó arra utal, hogy a misék szövege ezzel, a „harmatozzatok” kifejezéssel kezdődik.

December 16-ig a hét egyes napjainak miseszövege változik csak, 17-től 24-ig minden napnak saját miseszövege van. Az advent bűnbánati időszakában a pap sok helyen a viola liturgiai fájdalomszínében, azaz lila ruhában misézik, a harmadik héten azonban rózsaszín ruhát ölt.

Az ünnep hagyományai közé tartozik az adventi koszorúk készítése, amelyeket aztán a templomokban, az otthonokban és a különféle közösségek helyiségeiben függesztenek fel vagy helyeznek el. A többnyire fenyőágakból kötött koszorún négy gyertya található, melyeket az advent négy vasárnapján gyújtanak meg: az elsőn egyet, a másodikon kettőt, a harmadikon hármat, majd a negyediken valamennyit.

Még az ősi időkből származik a varázskör gondolata. Koszorút fontak az emberek szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé. A koszorú vagy a kör az örökkévalóság jelképe volt, és a varázserőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellemet távol lehet tartani a háztól.

Ez az ősi varázslat idővel feledésbe merült, s csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, aki az első gyermekotthon alapítója volt Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és minden istentiszteleten (adventben naponta tartotta) újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez a szép ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. Évről évre szebben és szebben díszítették fel ezeket a koszorúkat, míg 1860-ban egy berlini gyermekotthonban a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. ĺgy végül elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét.

Magyarországon csak a II. világháború után terjedt el igazán, s ma már számos formai és színváltozata ismert. Az adventi koszorúkat az első vasárnapot megelőző szombat esti szentmisén vagy advent első vasárnapján áldja meg a pap a templomban. Az adventi koszorú mellett sok helyen adventi naptár is található a lakásokban. „Feltalálója” egy bizonyos Gerhard Lang volt, s eredetileg a karácsonyi ünnepek vallási előkészítését szolgálta, mivel a naptár minden egyes kinyitott ablakában egy-egy karácsonnyal kapcsolatos gondolat volt olvasható. Idővel azonban ez a vallási jelleg háttérbe szorult, s – a gyermekek nagy örömére – az ipar egyszerű decemberi ajándéknaptárrá változtatta, amelyben december 24-ig a napokat csokoládé vagy marcipán édesíti meg.

Mint csaknem minden egyházi ünnephez, az adventhez is különféle hiedelmek, babonák társulnak. Sok helyen az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet „édesgessenek” magukhoz. Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakban házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni.

Sok költőnket, írónkat is megihlette az advent, Juhász Gyula szép sorai örökérvényűek:

„Ó szent magány, szép csönd, ó szűz nemesség,

Szívem adventje, hófehér roráte,

Ó áldott angelusz, ó tiszta áve!”

Móra Ferenc: A cinege cipője

Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.

Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!

Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.

Csak a cingének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.

Keresi-kutatja,
repül gallyrul gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!" -
egyre csak azt hajtja.

: )

Drágáim, várom az ötleteket a sajátkezűleg készíthető ajándékokról. : )

Hamvas Béla emlékére

1968. november 7-én pontosan 39 éve, agyvérzésben elhunyt Hamvas Béla a posztumusz Kossuth-díjas író, filozófus.

MEDITÁCIÓ A HEGYTETŐN ALKONYATKOR, VAGY AZ EMBERI CSELEKVÉS METAFIZIKÁJA

Szigetnek hívják azt a szárazföldet, amelyet minden oldalon tenger vesz körül. A meghatározás egzakt; mégis, amikor először voltam azon a szigeten, ahol a hegyre fölmentem és köröskörül mindenütt vizet láttam, megdöbbentem. Egészen más ez, mint a meghatározás; meg voltam illetődve. Két hetet laktam ott és minden délután, mikor a hőség alábbhagyott, a hegyre mentem. A kis kápolna mellett a lépcsőn üldögéltem a sárga rozmaring bővös illatában. Olvastam, a legtöbbször hangosan, hogy a tenger is hallja. S mikor felnéztem, szememmel a part szegélyét kísértem köröskörül, nevettem és azt mondtam: sziget. Délkeleten a láthatár szélén város feküdt. Nappal a párás levegőben elveszett, csak alkonyatkor volt látható, mikor a lámpák kigyúltak. A szigeten százötven halász lakott, a hajó kétszer egy héten hozott postát, s így a kultúrvilággal az egyetlen kapcsolatom ez a távoli lámpafény volt. Nem bántott és nem érdekelt; mindössze tudomásul vettem, hogy amott húsz, vagy hány ezer ember él és szokott emberi tevékenységét folytatja.
A halászfalu felé fordulok. A szélső ház elé ölfával rakott kézikocsi érkezik. Az ember az ölfát vállára veszi, tíz lépésre viszi és leteszi. Visszamegy, a másik ölfát is felveszi, elviszi, leteszi. Majd a kocsi megürül. Akkor az egyik szálfát újra felveszi s a bakra ráteszi. A főrészt az ajtó mellől a szögről leveszi és az ölfára ráteszi.
Mikor a hasábokat elfőrészelte, újra felveszi s a favágó-tönkre ráteszi, a fejszét előveszi, a fát felaprítja s a fejszét leteszi. Az aprított fát felszedi, a kosárba beteszi, a kosarat felveszi s a házba beviszi. Röviden tehát: kiteszi, beteszi, felveszi, leveti, elviszi, leszedi, beviszi.
Egyszer azt néztem, hogy miképpen építik a nagy vashidat, amelyiken majd vasút megy, kocsi, autó, ember, hadsereg. A munkás a szöget felveszi és beveri. Az acéllapot a kocsiról leszedi, a hídra felviszi és leteszi. A másik munkás átveszi, felszedi, leteszi. A szöget a csomagból kiveszi. Tűzbe teszi. Mikor már tüzes, kiveszi, a hídra ráteszi és beveri. Csak azért, hogy a hídon keresztül az ember átvigye azt, amit kivett és betett és levett és átvett és letett.
Vagy elgondolom, hogy mit teszek reggel, amikor fölkelek: a lábamat a takaró alól kiveszem, a hálóinget leveszem, a kancsót felveszem, a vizet belöle kiteszem, a kancsót visszateszem, a szappant fölveszem, magamat bekenem, a vizet magamra teszem, a törülközót felveszem, leteszem, a poharat fölveszem, a fogpasztát a kefére ráteszem, a számba beteszem, aztán az egészet kiteszem, a cipőt és ruhát felveszem, a holmit a zsebembe beteszem. Röviden: felveszem, leteszem, kiszedem, beveszem, levetem, elviszem, leszedem.
Ezt ott a szigeten, a hegytetőn, alkonyatkor gondoltam el, különösebb melankólia, vagy káröröm nélkül, mialatt a kigyulladó lámpákat néztem s azon tűnődtem, hogy mit csinál ott olyan szűk helyen az a sok ezer ember. Mit csinál? Szokott emberi tevékenységét folytatja.
S mi ez az emberi tevékenység? Fát rak, vagy hidat épít, vagy öltözködik. Más szóval: kiteszi, beteszi, felveszi, leveti, elviszi, leszedi, beviszi. Sokan már nem is szokásszerűen, hanem türelmesen, lelkesedéssel, komolyan, meggyőződéssel, sok tekintetben kiváló tanultsággal, begyakorolva, büszkén, hivatásosan, de kiteszik, beteszik, kiveszik, fölveszik, levetik, elviszik, leszedik, kiviszik, elviszik.
Annak, hogy ezt a tevékenységet folytatjuk, általában értelmet szoktunk tulajdonítani. Ha megzavarnak benne, képesek vagyunk megharagudni, ha kifogásolnak, igyekszünk helyesen megtanulni. A kisgyerek már az anyatejet kiszedi, gyomrába beteszi s a fölöslegeset kiteszi. A csörgőt felveszi s leteszi. Később az iskolában a tollat felveszi, a tintába beteszi, a papírra ráteszi. Mindez hallatlanul fontos.
Irónia nélkül

Tündérország

Tündérországban csak híre sincs a télnek,
Ott örökös tavasz pompájában élnek;
S nincsen ott nap kelte, nap lenyugovása,
Örökös hajnalnak játszik pirossága.

Benne tündérfiak és tündérleányok
Halált nem ismerve élnek boldogságnak;
Nem szükséges nekik sem étel sem ital,
Élnek a szerelem édes csókjaival.

Nem sír ott a bánat, de a nagy örömtül
Gyakran a tündérek szeméből könny gördül;
Leszivárog a könny a föld mélységébe,
És ennek méhében gyémánt lesz belőle.

Szőke tündérlyányok sárga hajaikat
Szálanként keresztülhúzzák a föld alatt;
E szálakból válik az aranynak érce,
Kincsleső emberek nem kis örömére.

A tündérgyerekek ott szivárványt fonnak
Szemsugarából a tündérleányoknak;
Mikor a szivárványt jó hosszúra fonták,
Ékesítik vele a felhős ég boltját.

Van a tündéreknek virágnyoszolyája,
Örömtől ittasan heverésznek rája;
Illatterhes szellők lanyha fuvallatja
Őket a nyoszolyán álomba ringatja.

És amely világot álmaikban látnak,
Tündérország még csak árnya e világnak.
Ha a földi ember először lyányt ölel,
Ennek az álomnak gyönyöre tölti el.

Lenne kedvetek...?

Két dolog van, amiről szeretném tudni Minden Barátom véleményét:

1., Hímző egylet, nálunk, kinek lenne kedve jönni? (mindenki hozné a kis hímzését, és közben jókat fecsegnénk, Dody, Te is jöhetsz...) Úgy tervezem, h havonta legalább egyszer összeülnénk, úgyis jön a tél, és csúnya hidegek... bár ha így haladunk tovább a blogális felmelegedéssel... XD

2., Filmklub: megszavaznánk filmeket, amik mindenkit érdekelnek, utána pedig megvitatnánk, h kiben milyen benyomást keltett, milyen érzelmeket indított útjára.

Ne fogjátok vissza magatok vélemények terén!

:)

A férfi földrajza

A férfi 15 és 20 éves kora között olyan, mint Kína: potenciálja óriási, jövője beláthatatlan, és senki sem veszi komolyan.

20 és 25 között a férfi a XVIII. századi Franciaország szakasztott mása: forradalmár, lelkes, élvhajhász.

25 és 30 között a férfi olyan, mint Oroszország. Hatalmasnak képzeli magát de még mindig a pia és a kurvák irányítják.

30 és 35 között a férfi olyan, mint Olaszország. Csábító, izgató, derűs és szereti a gyerekeket.

35 és 40 között a férfi olyan, mint Brazília. Egyre több éhes szájat tart el és már csak a foci érdekli.

40 és 50 között a férfiban Németországot láthatjuk. Hatalmasra nőtt, van pénze, de halálosan unalmas és egyre többször csődöt mond.

50 és 60 között a férfi olyan, mint a Vatikán: már csak az Úrban bízik, mert csak ő segíthet az ágyban.

60 felett a férfi olyan, mint Kelet-Európa. Egyfolytában az elmúlt 40 éven gondolkozik, hogy hol cseszte el az életét.

HALLOWEEN 2007 :)

Idén is tartunk itthon beöltözös egymáson jót röhögös Halloweent. (ha nagyon szép idő lesz, akkor egy részét az udvaron lent. A téma: JAPÁN (gésák és szamurájok előnyben...) Dekorációt elkészítem, de ha van építő jellegű ötleted, akkor ne tartsd vissza Magad.

Amit jó lenne, ha hoznál: üdítő, amit szeretsz, és süti, amit TE készítesz. (boltban vásárolt süti nem ér... XD)

Jelezzetek csajok, ki jön, és ki nem (szokásos brigád...:)

Jah, és persze: október 31, szerda, idő nem számít, h mikorra jöttök. (Béla, sztem nekünk lesz edzésünk aznap, max nem maradunk kocsmázni...)

Történet egy csacsiról

Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne. Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni a kútba. A szamár megértette, mi történik és először rémisztően üvöltött. Aztán, mindenki csodálatára, megnyugodott. Pár lapáttal később a paraszt lenézett a kútba és meglepetten látta, hogy minden lapátnyi föld után a szamár valami csodálatosat csinál. Lerázza magáról a földet, és egy lépéssel feljebb mászik. Ahogy a paraszt és szomszédai tovább lapátolták a földet a szamárra, az lerázta magáról és egyre feljebb mászott. Hamarosan mindenki ámult, ahogy a szamár átlépett a kút peremén és boldogan elsétált!

Az élet minden fajta szemetet és földet fog rád lapátolni. A kútból kimászás trükkje, hogy lerázd magadról és tegyél egy lépést. Minden probléma csak egy lehetőség a továbblépésre. Bármilyen problémából van kiút, ha nem adod fel, nem állsz meg! Rázd meg magad és lépj egyet feljebb!

Szükség

“Mindig alakulni s változtatni, odasimulni és áldozni valamit, mindig adni, amikor kapsz, mindig továbbadni, amit szereztél, így vagy úgy… Csak nem “biztonságban” élni. Mindig várni a vihart és a tűzvészt. S ha beköszönt a vihar és a tűzvész, nem csodálkozni és nem sopánkodni. Nyugodtan mondani: “Itt van.” S oltani és védekezni.”
(Márai Sándor: Füves könyv)

Az igazi...

„... - Mi az, hogy „igazi”?- kérdezte egy napon Bársony-nyuszi a Bőr-lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. - Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú?
- Az, hogy „igazi” az nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak. – felelte Bőr-lovacska. - Az, hogy „igazi” vagy az csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszú ideje szeret téged magadat, akkor attól leszel igazi.
- Nem fáj az? – kérdezte Bársony-nyuszi.
- Néha fáj. – mondta Bőr-lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat. - De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj.
- Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak? Vagy apránként?
- Nem hirtelen történik – mondta Bőr-lovacska – csak történik. Lassan. Soká tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra rendszerint már majdnem az egész szőröd lekopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett már, és minden izületed lötyög. De ha igazi vagy, akkor már nem tudsz csúnya lenni, legföljeb azok szemében akik úgyse értenek semmit. ..."
-Margery Williams-

A dolog

Kinek mi dolga? - Szerintem
a gyermeké az, hogy szülessen,
a Napé, hogy megsimogassa,
s a Holdé, hogy álomba ringassa.

A tanító dolga, hogy tanítson,
a lelkemen valamit javítson.
A diák dolga, hogy kutasson,
ha felnő, jó irányt mutasson.

A zenész dolga, hogy zenéljen,
a szívem mélyéig elérjen.
Az író dolga, hogy meséljen,
de igazat írni ne féljen.

A Szerelmem dolga, hogy megértsen,
hogy higgyen bennem és segítsen.
>Hogy nélküled élni ne akarjak,
s ne hagyd, hogy a vesztembe rohanjak!<

A Barátom dolga, hogy ott legyen,
ha szükség van, bármit megtegyen,
ha eltévedtem, keressen,
ha gyűlölöm, akkor szeressen.

Az Anyám dolga, hogy ne sírjon,
ha nagyon félt, akkor behívjon.
Az Apám dolga, ha ajtót nyit,
ne úgy köszöntsön, mint akárkit.

A Testvérem dolga, hogy figyeljen,
Ha hibáztam, neki ne kelljen.
Ha nem hiszem, akkor ő higgye,
A tüzünket helyettem őrizze.

A Lányom dolga, hogy daloljon,
hogy örökké kislány maradjon.
A Fiam dolga, hogy nevessen,
hogy mindig apjaként szeressen.

S ha mindez így lesz - remélem -,
az én dolgom, hogy megérjem.

A rendõr KRESZ oktatásra ment az óvodába, kérdi Mátét: honnan ismeri ilyen jól a táblákat?
- Anyával sokat autózunk. Õ szokta mondani a táblák neveit és azt is, hogy már megint itt vannak azok a HÜLYE RENDÕRÖK!!!
Máté, 8 éves

A szívek melegében

Fáj, ha magad vagy, és nincs kihez szólj

Nagy-nagy tüzet raksz, és mégis fázol

De lásd a szívek melegében, könnyű dacolni a téllel

Ott, hol szeretnek, ott sosincs hidegség.

Télből tavasz lesz egy pillantástól,

Jön egy boldog perc és elvarázsol.

És így a szívek melegében könnyű megférni a téllel,

Künn a szél süvít, de hozzád el nem ér.

Bármily nehéz súly a szegénység

Ketten elbírhatják, van kit félts,

De ha nincsen egy társ, mit ér a gazdagság.

Legyen minden ujjadon gyémánt, fizesd szolgák hadát,

Semmi nincs, ami pótolhatná egy lélek jóságát!

Kell egy kicsiny pont a nagyvilágból,

Melyhez hű maradsz, járhatsz bárhol.

Hisz ott a szívek melegében tőled, s tőle szépül minden,

Rossz vagy jó a sors, te mindig visszatérsz.

Bármily nehéz súly a szegénység,

Ketten elbírhatják, van kit félts

De ha nincsen egy társ, mit ér a gazdagság.

Legyen minden ujjadon gyémánt, fizesd szolgák hadát,

Semmi nincs, ami pótolhatná egy lélek jóságát!

/Légy jó mindhalálig/

Teljesen mindegy, holnap úgyis elutazom.

Ez van...

Kicsit el vagyok szomorodva, úgy érzem, szélmalom harcot vívok azért, hogy tartani tudjuk a kapcsolatot, mi, barátok. Mindenkinek alig van valami ideje egymásra. Jó, persze, nyár van, de akkor is úgy érzem, hogy totál feleslegesn hoztam létre ezt a közös blogot, mert úgyis csak velem van tele. A szürke urak röhöghetnek a markukban...

:)

8 fontos tudnivaló azoknak, akik először mennek operába

1. Az operában végig énekelnek, ha valaki abbahagyja akár egy pillanatra
is, hálából rögtön meg kell tapsolni.

2. Az operák alaptörténete a következő, két kövér ember szerelmes egymásba
és a végén egyikük vagy mindkettő meghal. Őket kell a leghangosabban
megtapsolni. Ha nem halnak meg, vígoperáról beszélünk.

3. Az operák általában nem szinkronizáltak, de a szereplők gesztusaiból is
kitalálható a történet. Ha mellükre szorítják a kezüket, mint Lajcsi,
szerelmesek, ha a plafonra néznek: boldogok, ha a padlóra: szomorúak, ha
pedig a kardjukat csapkodják: kardozni akarnak valakivel. A gonosz
általában gonoszan néz, vagy ki van vastagítva a szemöldöke.

4. Aki a legmagasabb hangon énekel, az keresi a legtöbbet, mind a
férfiaknál mind a nőknél.

5. Mivel az operákat régen írták, a szövegírók többsége szerencsére már nem
kap pénzt a dalszövegekért.

6. A jó és a gonosz kövér nőket a ruhájukról lehet megkülönbözetni, a jó
kövér nőnek ugyanis általában jobban kivan a melle.

7. A zenészek nem azért vannak egy árokban, mert szar számokat fognak
játszani, hanem azért, hogy látsszanak az énekesek.

8. Ne aggódjunk, senkit sem ölnek meg annyira, hogy a halála előtt ne
tudjon még tíz percet énekelni.

Senki nem ír semmit :(

Szegény blog itten árválkodik. Mit szólnátok, ha július utolsó hétvégéje körül tartanánk egy kis összejövetelt? Remélem mindenki itthon lesz, és el tud majd jönni. Ha máskor nem, akkor majd valamelyik augusztusi hétvégét jelöljük ki. Azt hittem, ez a nyár majd olyan lesz, hogy sokat fogok találkozni mindenkivel, de valahogy sosem úgy jön össze. Nah de majd most.

Harry Potter szerda délelőtt? Corvin? Jelentkezni nálam lehet ma estig.

Ezt fel kell ìrnom, olyan èdi:

"A szerelmesek nyelve kezet fog." Egy kilenc èves kisgyerek szavai:)

A várost magam mögött hagyom...

De pénteken már itthon leszek. Aztán jövőhétre nem ártana valami közös programot kitalálni. Ötletek? Szombaton -7.-én - Sástóra megy a Bjk-s brigád, de vasárnap akár mehetnénk strandolni. Úgy hallottam, h a csepeli strand igen jó. Mit szóltok?

Diplomaosztó

Ha épp unatkoztok aznap, íme egy lehetőség az elfoglaltságra.

Azok a régi szép idők...

Emlékszem mikor 10-es éveim elején voltam, mindig táboroztunk Kápolnásnyéken ( Velncei tó ). Az unokatestvéreimmel voltam, 9 napos volt és irtóra élveztük. Eljött 13 évesen az első szerelem :) a táborban sok volt a srác XD és ott volt tánc verseny is ahol 6-os volt a számom és 2. lettem. Persze mert az első egy 15 éves nagymellű lány volt... azóta a 6-os a szerencse számom. A lényeg, hogy ott táborba volt akkor a nagy divat az 5-ös meg 7-es fonás, ott tanultam meg a csomózást. Minden lányo volt vagy 4-5 db. A fiúk először csak röhögtek majd egyesével jöttek oda hozzánk, hogy csináljunk nekik is csak épp feketében :) Szép emlékek...

Csacsával, az én egyetlen drága pici szivemmel :) most újra előszedtük a himzőfonalakat és neki álltunk fonogatni. Jó érzés és nosztalgikus. Újra divatba hozzuk és elterjesztjük majd. Az edzőtáborban majd mindenkinek lesz :) reméljük....szóval kedves Rózsák, fonásra fel!

:)

Meglehet, lesznek olyan programok, amin a kis csapatunk szétvál. De ami biztos: a labirintusban fogunk kódorolni a legvégén. Hozzatok pulcsit!

Múzeumok éjszakája

Yunina már jelezte szándékát, hogy miket nézzünk meg:


Budapesti Történeti Múzeum
18:10 - 18:50 "Tiszta szerelem" - Szinetár Dóra - Bereczki Zoltán Musical Duett (zene, színház)

Budapesti Történeti Múzeum
23:10 - 24:00 Tűzvarázs - Testvarázs (zene, tánc, attrakció)

Millenáris
23:00 - 24:00 Park: Tűzmadarak - tüzes zsonglőrök és akrobaták (zene, tánc, attrakció)

Budavári Labirintus
20:00 - 02:00 Olajlámpás barangolás (kiállítás, attrakció)
02:00 - 04:00 "A Nap kiszabadítása" (kreatív foglalkozás

Magyar Természettudományi Múzeum
időszakos Patagónia óriás dinói - 74 - 225 millió éves csontvázak Argentínából (kiállítás)
A korallzátonyok változatos élővilága

Szépművészeti Múzeum
"és akkor megérkeztek az inkák". Kincsek a spanyol hódítás előtti Peruból (kiállítás)

Óbudai Múzeum
14:00 - 20:00 Viasz pecsét készítés (kreatív foglalkozás, gyermekprogram)

Valaki még? Ötlet?

Múzeumok Éjszakája

http://www.muzeumokejszakaja.hu/me.php

Holnap megnézem a részletes programot. Kik jönnének? Kérlek, jelezzétek előre, és akkor úgy tervezek. :)

Nézzétek meg a linket, és keressetek olyan programot, amire menni akartok. Aztán majd egyeztetünk...

Forlorn hope

Három negatív szó


Nincs
Semmi
Baj

/Fodor Ákos/

Bocsi előre is kicsit fárasztó...

Az alkoholmentes sör az első lépés a guminő felé.

Ajándék szesznek ne nézd a fokát!

Olyan nincs, hogy valami nem sörnyitó!

Alkoholista az, aki annyit iszik, mint mi, csak ellenszenves.

Amibol lekvárt lehet fozni, abból pálinkát is.

A whisky lassan butít. De nem baj, én ráérek...

A bánatomat italba akartam fojtani, de tud úszni a bestia.

Mindenkinek hinnie kell valamiben. Én azt hiszem, iszom még egyet.

Az élet attól szép, hogy bármi megtörténhet. És attól szar, hogy meg is történik.

Jótanács nőknek: ha lehet, válassz egy fiatal férfit. Egyre megy. Az idősebb sem érettebb...

A számítógépek sohasem fogják átvenni a könyvek szerepét. Nem állhatsz rá egy CD-re, hogy elérj valamit egy magas polcon.


Ha minden kötél szakad, akkor ne félj az akasztófától!

Ha az esküvőn a menyasszony anyja az ÖRÖMANYA, a menyasszony apja az ÖRÖMAPA, akkor a menyasszony az ÖRÖMLÁNY?

Az élet egy szar játék, de a grafikája nagyon ott van...

A szemezés nem mindig működik, már csak annál az egyszerű oknál fogva sem, hogy a nők szeme nem a mellükön van.

A WORD elszáll, az írás megmarad.

Mindenki jó valamire. Ha másra nem, hát elrettentő példának.

Gyerekek írták...

Kedves Isten!
A jelmezbálon ördögnek fogok öltözni. Nem baj? Marine

Kedves Isten!
Tényleg láthatatlan vagy, vagy ez csak egy trükk?

Kedves Isten!
Ilyennek tervezted a zsiráfot, vagy csak véletlenül alakult így? Norma


Kedves Isten!
Elmentem egy esküvore, és csókolóztak a templomban. Ez O.K.? Neil

Kedves Isten!
Nekem a Miatyánk a kedvencem. Egybol megírtad, vagy sokat kellett törnöd a fejed? ha én írok valamit, mindig újra kell írnom. Lois

Kedves Isten!
Coe atya a barátod, vagy csak üzleti kapcsolatotok van? Donny

Kedves Isten!
Köszönöm a kistestvért, de én egy kiskutyáért imádkoztam. Joyce

Kedves Isten!
Hogyhogy az utóbbi idoben nem találtál fel egy új állatot se? Csak a régiek vannak. Johny

Kedves Isten!
Kérlek, tegyél még egy ünnepet Karácsony és Húsvét közé! Ginny

A nyaralás alatt végig esett. Apa nagyon mérges volt, és olyan dolgokat mondott Rólad, amit nem szabad. Remélem, nem fogod bántani. A barátod (nem mondom meg, ki vagyok)

Kérlek küldj nekem egy pónilovat. Eddig még sose kértem semmit. Utánanézhetsz. Bruce

Kedves Isten úr!
Jobb lenne, ha az emberek nem jönnének szét olyan könnyen. Rajtam három öltés van, és kaptam injekciót is. Janet

Kedves Isten!
Ha nekem adod Aladdin lámpáját, bármit Neked adok, amit csak akarsz, kivéve a pénzem és a sakk-készletem. Raphael

Kedves Isten!
Lehet, hogy Káin és Ábel nem ölte volna meg egymást annyira, ha külön szobájuk lett volna. Nálunk ez muködik a bátyámmal. Larry

Kedves Isten!
Lefogadom, hogy nagyon nehéz neked mindenkit szeretni az egész világon. Mi csak négyen vagyunk a családban, és mégse megy.

Kedves Isten!
A bátyám elmondta, hogy hogyan születünk. Nem hangzik valami jól. Marsha

Azt tanultuk, hogy Edison csinálta a fényt. De a hittanórán azt mondták, hogy Te csináltad. Biztos vagyok benne, hogy ellopta az ötleted. Donna

Kedves Isten!
Nem gondoltam, hogy a narancssárga megy a lilával, amíg kedden nem láttam a naplementét, amit Te készítettél. Klassz volt. Eugene

Kedves Isten!
Ha vasárnap figyelsz a templomban, megmutatom az új cipomet. Mickey

Pasik írták...

ELEM NEVE: NŐ
VEGYJELE: Fm
FELTALÁLÓ: Ádám
TÖMEG: Optimálisan 54 kg, de változó 40-200 kg között
FELLELHETőSÉG :Nagy mennyiségben található urbánus környezetben

Fizikai tulajdonságai:

a) felülete általában színes mázzal van bevonva;
b) azonnal forr és ok nélkül fagy;
c) megfelelő eljárás alkalmazásával olvad;
d) rossz ízű, ha téves helyen kóstoljuk;
e) ritkán lelhető fel szűziesen tiszta állapotában;
f) erős hangokat hallat, ha a megfelelő; helyre nyomást gyakorlunk;

Vegyi tulajdonságai:

a) könnyen vegyül az arannyal, ezüsttel és más nemesfémekkel, valamint a drágakövekkel;
b) nagy mennyiségű értékes anyagot tud abszorbálni;
c) könnyedén felrobbanhat, minden előzetes figyelmeztető jel és világosan látható ok nélkül;
d) vízben nem oldódik, viszont vegyülésre való hajlama nagymértékben növelhető alkohol adagolásával;
e) az ember által ismert leghatékonyabb anyag a pénz mennyiségének csökkentésére;

Leggyakoribb felhasználásai:

a) leginkább mint díszítő elem, főként drága sportkocsikban;
b) kitünően alkalmazható relaxációs célokra;
c) nagyon hatékony tisztítóeszköz;

Elvégzett kísérletek:

a) színét gyakran vörösre váltja, ha csomagolás nélkül tálaljuk;
b) színét zöldre váltja, ha egy jobb minta mellé kerül;

Veszélyek:

a) nagyon veszélyes elem, csak szakemberek tudnak bánni vele;
b) illegális több minta tulajdonosának lenni, de tartható több is belőlük, azzal a feltétellel, hogy különböző helyeken tároljuk őket, egyébként katasztrofális következményekkel kell számolnunk.

Pride hearts

Nolasyn rózsái büszkék, büszke harcosok, akik hiába esnek el felállnak és emelt fővel mennek tovább. Együtt vannak egymásért és sosem hagynak hátra senkit.... Még ha fáj is a szívük, arról csak ők tudnak és a szívük csak csendben sír odabenn. Nehéz időszak ez most a rózsáknak, de elöttük már kirajzolódtak egy ösvény körvonalai és ez ösztönöz, hogy tovább kell menni. És igen is erősek vagyunk a szívünk tele szeretettel, hiszen erre születtünk, hogy boldogok legyünk ezen a világon!!

Végezetül a kedvenc Petőfi versem:

Elfolytott könnyek

" Úgy sírhatnék!...megbántott valami

nagyon megbántott, mondhatatlanul.

és a felhővel a lélek rokon:

megkönnyebbül, midőn esője hull..

De én nem sírok, nem szívelhetem,

Megfogadám, hogy többé nem sírok.

El könnyek!...szívem úgyis oly üres,

Megfértek benne, oda folyjatok."

Nolasyn Rózsái

Ezennel megalapítom Nolasyn Rózsái névre keresztelt Hímző-, Horgoló- és Barátápoló Nőegyletet. (a diszkrimináció elkerülése végett fickók is csatlakozhatnak... :)